Egészséges veszélyérzetet az Interneten!

Valami olyasmire van szükség, mint a személyautóban: beülsz a családdal, és kirándulsz akár idegen országokba. Ugye nagyjából tisztában vagy a lehetséges veszélyekkel? Legalább kötelező biztosítással mindenki rendelkezik, a biztonsági öv jelentőségével az is tisztában van, aki nem kapcsolja be. Mobiltelefon csőre töltve, készpénz minden eshetőségre, télen pléd legyen kéznél. Szóval sok mindent megteszünk, sok mindennel tisztában vagyunk a legtöbben.

Nem így az Interneten. Hiába, új terep ez még. A nagyközönség csak távoli dörgésként észleli a lesben álló vírusok, kémprogramok felvillantásait.

Nem szakértő vagyok, csupán az átlagnál tapasztaltabb felhasználó. A naiv többségnek lehet mondanivalóm. Ezúttal megemlítek néhány tanácsot, tapasztalatot.

Feliratkoztam – réges régen - egy hazai szaklap hírlevelére, ennek rendszeres olvasása útján igyekszem karban tartani ismereteimet. Lásd egyik utolsó cikkét: http://www.virushirado.hu/hirek_tart.php?id=1594&ref=hl

Senkit ne riasszon el az itt közöltek látszólag kemény szakmaisága. A csecsemő sem érti kezdetben anyja szavát, mégis rövidesen elkezd gagyogni az anyanyelvén.

A tűzfalról annyit kell tudni, hogy a betörések ellen kellene védenie. A Windows XP operációs rendszer tűzfala csupán alapszolgáltatásokat nyújt, azt is csak egy irányban. Ha betelepült nekünk egy kémprogram, annak kimenő tevékenységét nem észleli, nem gátolja meg.

Az antivírus programok ingyenes változatai általában használható minőségűek, de azért mégis csak lebutítottak egy kicsit. Számos részterületen csak a fizetős változatok garantálják az igazán megnyugtató biztonságot.

Én egy kevésbé ismert biztonsági szoftvert használok: feltörekvő cég versenyképes termékét. Kezdőket nem zaklatja, nem állítja őket megválaszolhatatlan döntések elé. Gyakorlottak testre szabhatónak találják. Nem szegődtem reklámembernek; ha érdekel, mail-ben válaszolok konkrét kérdésekre.

Amint ez a rendszer nálam beindult, mindjárt lelepleződött egy veszélyes kémprogram, amelyik többek között billentyű leütéseim figyelése révén banki hozzáférési azonosítókat próbált megszerezni tőlem. Jelszavaimat ekkor haladéktalanul kicseréltem.

Név: BZub
Típus: Trojan
Leírás: A malicious program that has a hidden harmful routine to exploit system vulnerabilities.
Rendszerleíró adatbázis kulcsok:

HKEY_LOCAL_MACHINE\software\Microsoft\windows\currentversion\Control Panel\load

ITT OLVSHATSZ RÓLA: http://computerworld.hu/trojanspybzubfe.html

Az eset végkép meggyőzött a fizetős szolgáltatás erejéről. Tulajdonképpen az ingyenes változatok arra valók, hogy kipróbálhasd a dolgot vásárlás előtt. Hogy nem zsákbamacskát veszel.

Indító kérdés volt, mitől tartok tehát? Sok mindentől! Ellophatnak tőlem adatot, amivel visszaélnek – a legelképzelhetetlenebb módon is. Ha ez banki adat, attól az illető ugyan nem fog meggazdagodni, engem viszont érzékenyen érintene. Ha lemásolja címlistámat, az kéretlen levelek küldőinek birtokába jutva megállíthatatlan zaklatáshoz vezethet. Egy ízben le kellett mondanom megszokott levélcímemről, csak ezzel a radikális lépéssel szabadultam meg a sok levélszeméttől.

Nagyon sokan észre sem veszik, ha egy zombi hálózat tagjaivá váltak. Betelepül a gépbe egy program, ami szervert csinál az állomásodból. A hacker a te gépeden keresztül továbbítja a kártevőit, kémprogramjait, így őt leleplezni sem lehet. Az ilyen megbúvó tevékenység nem generál sok adatot, kárt nem csinál, mégsem szeretne senki másnak ilyesfajta szolgálatot tenni, ugye?

Éppen a napokban egy hacker betört lakóhelyem hivatalos honlapjára. Ezt úgy venni észre, hogy nem az ismerős tartalommal jelentkezik a webcím, hanem a hacker által faragott külsővel.

Ugye nem barátságos? Viszont büszke, rátarti, önérzetes. Megadta webcímét is, meg hogy ő egy török hacker. Nem próbáltam meg ezt a címet, ördögtől való. Továbbá nem fogadtam szót felhívásának sem, ami így szólt: „Ez a webhely a következő bővítményt akarja futtatni: ’Windows Media Player Core’. „ Erre kattintanom kellett volna, amit nem tettem. Nektek sem ajánlom, ilyen azonosíthatatlan felszólításokat minden esetben el kell vetni, és az illető ablakot be kell csukni, a hálózat csatlakozást bontani. Telefonáljunk a pécsi erőműnek, legjobb, ha ők is leállnak egy percre…! Ez utóbbi az én akasztófahumorom…

Óvatosságom odáig terjed, hogy minimálisra redukáltam levélváltásom egy-két ismerőssel, akik szerintem „veszélyes” életet élnek a net-en. Például abban a hitben ringatják magukat, hogy ha tovább küldik az illető levelet 35 ismerősnek, akkor majd Bill Gates két héten belül a bankszámlájukra 425 dollárt átutal, mert az neki semmiség… Komolyan, van ilyen ismerősöm. Leépítettem az illetőket. Semmi szükség azokra a képsorozatokra, unott klipekre. Ez a továbbküldős divat inkább kerülendő, a kártevők terjedésének melegágya. A hackerek képesek vírusaikat JPG, PPS, DOC, PDF, és más, közkeletű dokumentum, valamint video fájltípusokba rejteni. Akkor aktivizálódnak, amikor megnyitod őket a nézegető programoddal. Olyan rafináltak ezek a hackerek, mint a kígyó – elaltatják éberségedet, akkor csapnak rád. Például előadja, hogy új kártevő ütötte fel a fejét, de ő most téged abban a figyelemben részesít, hogy ingyen kipróbálhatod az ő antivírus programját. Ne mondjam, mit fogsz tőle kapni…!

Újabban az a hiba terjed, hogy az emberek levélbe másik levelet csomagolnak, mindkettőhöz csatolják ugyan azt a mellékletet. Ez felesleges adatforgalmat generál, valamint nehezíti az antivírus rendszerek munkáját.

Gondolom, Te is, Kedves Olvasó, rendszergazda jogon használod nap, mint nap a gépedet. Pedig a Windows XP kínál egy védett profilt is, ezt volna célszerű mindennapi használatra igénybe venni. Javaslom tehát: A Rendszergazda felhasználóhoz jelszót rendelj. A Vezérlőpult/Felhasználói fiókok menü alatt készíts egy [anyucika] fiókot korlátozott jogokkal. Ez például programok telepítését nem teszi lehetővé, így mindennapi környezetedben a hacker sem tud nagyot garázdálkodni. Ha nagy ritkán programot kell telepítened, bejelentkezel jelszóval, rendszergazdaként. De terjedelmi okokból itt félbehagyom… Kérdezz, ha van mit, de nehezet nem vállalok…!