....de már senki nem jegyzi mitől?
Ugye szinte nem is emlékszik senki arra, december 21-én kellett ünnepelni Sztalin születésnapját. Én találtam ki az összefüggést, nem emlékszem, hogy más valaki mondta volna ezt nekem. A 20. század legsötétebb alakjának születése nem véletlenül esik erre a napra. Ezen a vélekedésemen semmit nem változtat a tény, hogy a hiteles születési adatnak a december 8-át tartják. Gyerekkoromban 21-én mi a Szulikót énekeltük. Ez a grúz népdal a népek atyjának kedvence volt, a magyar iskolásoknak meg kellett tanulni.
Ma már az egykori legfőbb főgonosz egy seggfej ! Hogy hajbókoltak neki, hogy félték…! Kéjes érzés leseggfejezni, kilencszázötvenben senki nem merte még a kocsmában sem bántón említeni. Lássátok példáját jövőbeli potenciális diktátor tanoncok, ez a sorsa az ilyeneknek! Jobb, ha félreteszitek beteges hatalomvágyatokat, az emberek legmélyebb utálata lesz jutalmatok. Kései puhány utódának porhüvelye itt Magyarországon fejvesztetten nyugszik, egy fenét, dehogy nyugszik, rohad a meg sem érdemelt anyaföldben, szomszédját is éppen 20 éve géppuskázták le nejével egyetemben a televízió nézettségi rekordját kiváltó program keretében. Erre akarok én itt rámutatni: nem érdemes, ne tegyétek, lássátok, ez a vége mindnek. Nekem Sztalin, bár csak kisgyerek voltam, életem végéig rossz álmot ültetett agyamba. Olyan házban laktunk, ahol a szomszédban működött a helyi ÁVÓ, ezért konyhánk arra nyíló egyetlen ablakát befalaztatták. Talán érthető indulatom, ha megnézitek egy korabeli fotómat.
A képet 1950 körül fényképezték egy bajai laktanya udvarán. Apám megélhetési katona volt itt valami utász egységnél. Engemet a dísztribünre állítottak, az első sorban, a Rákosi-féle népköztársaság címer felett 11 óra irányában pózolok kisdobos sapkában tisztelegve, miközben talán a szovjet himnusz állított mindenkit vigyázba. Szerintem ennél több magyarázatra nem is szorul a dolog. Én már csak Sztalinnak írom a nevét is, ami a legmélyebb lealacsonyítás megérdemelt jele. Tartoztam ezzel, most kiírtam magamból, jól esett.
2009. december 23., szerda
2009. december 20., vasárnap
Vesződségek a számítógéppel
Újabban a számítógépem, a belépő ablakra a következő üzenetet aggatja:
Kompjuterileg nem vagyok zöldfülű, de odáig 25 év alatt nem jutottam el, hogy az ilyen fajta hibákat hogyan kellene kezelni. Egyébként látszólag semmi következménye nincs, de akkor meg mi értelme…?
Ha már itt tartok, megörökítem a másik aktuális Windows visszapofázást is, a fenti hibával közel egyidős:
Nem tartozom a zsigeri Microsoft ellenes táborba, mégis úgy érzem, forduljon fel az ilyen!
A fényképezőgép ugyanis be van kapcsolva, megfelelően csatlakozik az USB portra, a Windows érzékeli is, hiszen az Intéző a fényképezőgépet szabványos tárolóeszközként megmutatja. A képfájlokat simán le lehet tölteni. Akkor persze mire jó az a képolvasó és fényképezőgép varázsló? Aki ezt még nem használta, annak túl hosszadalmas volna ecsetelnem - lényeg, hogy igenis hasznos kis jószág volt, amíg működött.
Ezeknek a Windows hibaüzeneteknek egységes baja, hogy nem segítenek. Itt is félrevezető a Vezérlőpult/Képolvasók és kamerák/Eszköz hozzáadása lehetőség, ott nincs megoldás! A világ fényképezőgép gyártói ugyanis többnyire lesz@rják a Microsoftot. Az én fényképezőgépem gyártója sem járult az operációs rendszer gyártóhoz, esetleg nem hagyta magát megfejni, ezért nem került specifikus illesztés hozzá. Nem is szükséges! Ezek a gépek a Plug and Play protokoll udvariassági formaságainak eleget téve szépen bemutatkoznak a házigazdának. Az én eszközeim – például a leállításkor feljövő ablak is feltünteti - mint valami jelenléti íven egyértelműen azonosíthatóak.
Véleményem szerint ez egy operációs rendszerhiba, a hibaüzenet pedig egy bunkó paraszt intelligenciáját tükrözi.!
Korábban, hasonló rejtélyes esetek megfejtése végett nem egyszer fordultam szakmai közösséghez, a microsoft.public.hu-hoz. Nem tudom van-e helyette más, mert ez kiüresedni látszik. Régebben a levelező fórumokhoz hasonlóan kérdéseket lehetett feltenni, itt a témákban jártas, hivatalos szakértők is figyeltek. Előfordult, hogy az ember a magyarul feltett kérdésére Microsoft szakértő angol választ közölt.
Még egy aktuális panasz idefér…
Nem régen szükség volt egy 1993-ban, Word 2.0 szövegszerkesztővel készült disszertáció csipkerózsika álmából való felélesztésére. A mai Microsoft Word-ök megtagadják ezeknek a régi dokumentumoknak a megnyitását, mégpedig szántszándékkal törnek borsot az orrom alá. Azt üzenik: "A megnyitni kívánt fájl a Microsoft Office régebbi verziójával készült. Az ilyen típusú fájlok megnyitását a jelen verzióban a rendszerleíró adatbázis egyik házirend-beállítása tiltja."
Ám ez hazugság, a helyi biztonsági házirend kezelőben ennek semmi nyoma. Ez azért is így lehet, mert Peter Foldes szakértő sem a házirend betartását tanácsolta nekem, szerinte a Word kompatibilitási opcióit buheráljam inkább. Erre elsőnek azt mondtam, „jé, tényleg!”, aztán pillanatok alatt kiderült, nem nyílik a disszertáció így sem.
Következő ötlet: az Open Office zokszó nélkül megnyitja, de a formázások hibásak. Ez a tény is a Microsoft szégyene: a rivális program visszafelé - némi korlátozás mellett - kompatibilis, míg ő maga egyáltalán nem az! A rivális Open Office ráadásul ingyenes, nyílt program, míg a Microsoft Office olyan drága, hogy magyar ember nem is tudja, és nem is kívánja megfizetni… No, persze államunk megveszi azt elég számos példányban, nem fog tönkremenni az amerikai cég.
Tovább nyomoztam, gyermekem egyetemi disszertációját nem hagyhatom veszni!
Egy barátomnál az én 2003-as Word-ömhöz képest újabb, 2007-es fut. Annak súgójában ráleltünk a probléma a gyári megoldására: a régi doku-t másoljuk be valamelyik védett rendszermappába, onnan a megnyitás sikeres lesz. Így is történt. A dokumentumokról ’mentés másként’ útvonalon a jövő számára - az új DOCX formátumban - másolatot készítettünk. És megjegyeztem, 5-10 év múlva készüljön újabb másolat a kor aktuális formátumában!
Amint látod, Barátom, ez most egy szakmai post, és még nincs vége.
Saját erőforrásaim is segítenek néha. Időközben a következő megoldást ötlöttem ki, ez talán a legjobb. A DOC formátumnál ma már tartósabbnak ígérkezik a PDF, ami inkább tűnik ipari szabványnak. Neve is hordozhatóságra utal: Portable Document Format. Nálam mindig van egy PDFCreator – egy virtuális nyomtató, teljesen ingyen program. Továbbá a szerkesztő programok helyett pusztán olvasásra kényelmes nézegetők is rendelkezésre állnak. A Microsoft Office Word Viewer 2003 – meglepő készséggel – megnyitotta a régi disszertációt, és ha már ezt megteszi, ki is nyomtatja. Mégpedig az 1993-ban alkalmazott összes formázás hibátlan interpretálásával. Nekünk nem volt célunk egyetlen változtatás sem, sőt a jövő időkben is az eredeti disszertáció változatlan megőrzése a cél, amire a PDF a legjobb eszköz. A Microsoft érdeme ebben a megoldásban ambivalens: olvasó programja ugyan jól működik és ingyenes, de az általa kidolgoztt DOC , és az új DOCX formátum felett a PDF nyerésre áll. Utóbbi az Adobe fejlesztése, aki inkább a PhotoShop révén szerzett ismertséget. Kinek nincs a gépén Adobe Reader? És kinek van Microsoft Office Word Viewer…?
Ígérem, nem írok sokszor ilyen rideg bejegyzést. Erre is a miatt került sor, mert ki akartam fejteni: érthetetlen, megbocsáthatatlan, százmilliók által használt termékeknek, a Microsoft programoknak hogyan lehet még mindig ennyi hibája? Ha ezt egy autógyár követné el, pillanatok alatt tönkre tenné a piac. Valami itt nincs rendben!!!
Nem félreérteni! Ezzel a proklamációval nem a Microsoft tönkretételére hívok fel. Tisztelem a céget, a modern technológiai forradalom főszereplője. Hálás vagyok neki, az 1990-es évek elején elsőnek gondoskodott az angol ABC kereteit feszegető kis nemzetek írásának támogatásáról (l. 852-es kódlap ). De programjainak fontos hibaüzenetei igenis legyenek értelmesek!
Uff…
Kompjuterileg nem vagyok zöldfülű, de odáig 25 év alatt nem jutottam el, hogy az ilyen fajta hibákat hogyan kellene kezelni. Egyébként látszólag semmi következménye nincs, de akkor meg mi értelme…?
Ha már itt tartok, megörökítem a másik aktuális Windows visszapofázást is, a fenti hibával közel egyidős:
Nem tartozom a zsigeri Microsoft ellenes táborba, mégis úgy érzem, forduljon fel az ilyen!
A fényképezőgép ugyanis be van kapcsolva, megfelelően csatlakozik az USB portra, a Windows érzékeli is, hiszen az Intéző a fényképezőgépet szabványos tárolóeszközként megmutatja. A képfájlokat simán le lehet tölteni. Akkor persze mire jó az a képolvasó és fényképezőgép varázsló? Aki ezt még nem használta, annak túl hosszadalmas volna ecsetelnem - lényeg, hogy igenis hasznos kis jószág volt, amíg működött.
Ezeknek a Windows hibaüzeneteknek egységes baja, hogy nem segítenek. Itt is félrevezető a Vezérlőpult/Képolvasók és kamerák/Eszköz hozzáadása lehetőség, ott nincs megoldás! A világ fényképezőgép gyártói ugyanis többnyire lesz@rják a Microsoftot. Az én fényképezőgépem gyártója sem járult az operációs rendszer gyártóhoz, esetleg nem hagyta magát megfejni, ezért nem került specifikus illesztés hozzá. Nem is szükséges! Ezek a gépek a Plug and Play protokoll udvariassági formaságainak eleget téve szépen bemutatkoznak a házigazdának. Az én eszközeim – például a leállításkor feljövő ablak is feltünteti - mint valami jelenléti íven egyértelműen azonosíthatóak.
Véleményem szerint ez egy operációs rendszerhiba, a hibaüzenet pedig egy bunkó paraszt intelligenciáját tükrözi.!
Korábban, hasonló rejtélyes esetek megfejtése végett nem egyszer fordultam szakmai közösséghez, a microsoft.public.hu-hoz. Nem tudom van-e helyette más, mert ez kiüresedni látszik. Régebben a levelező fórumokhoz hasonlóan kérdéseket lehetett feltenni, itt a témákban jártas, hivatalos szakértők is figyeltek. Előfordult, hogy az ember a magyarul feltett kérdésére Microsoft szakértő angol választ közölt.
Még egy aktuális panasz idefér…
Nem régen szükség volt egy 1993-ban, Word 2.0 szövegszerkesztővel készült disszertáció csipkerózsika álmából való felélesztésére. A mai Microsoft Word-ök megtagadják ezeknek a régi dokumentumoknak a megnyitását, mégpedig szántszándékkal törnek borsot az orrom alá. Azt üzenik: "A megnyitni kívánt fájl a Microsoft Office régebbi verziójával készült. Az ilyen típusú fájlok megnyitását a jelen verzióban a rendszerleíró adatbázis egyik házirend-beállítása tiltja."
Ám ez hazugság, a helyi biztonsági házirend kezelőben ennek semmi nyoma. Ez azért is így lehet, mert Peter Foldes szakértő sem a házirend betartását tanácsolta nekem, szerinte a Word kompatibilitási opcióit buheráljam inkább. Erre elsőnek azt mondtam, „jé, tényleg!”, aztán pillanatok alatt kiderült, nem nyílik a disszertáció így sem.
Következő ötlet: az Open Office zokszó nélkül megnyitja, de a formázások hibásak. Ez a tény is a Microsoft szégyene: a rivális program visszafelé - némi korlátozás mellett - kompatibilis, míg ő maga egyáltalán nem az! A rivális Open Office ráadásul ingyenes, nyílt program, míg a Microsoft Office olyan drága, hogy magyar ember nem is tudja, és nem is kívánja megfizetni… No, persze államunk megveszi azt elég számos példányban, nem fog tönkremenni az amerikai cég.
Tovább nyomoztam, gyermekem egyetemi disszertációját nem hagyhatom veszni!
Egy barátomnál az én 2003-as Word-ömhöz képest újabb, 2007-es fut. Annak súgójában ráleltünk a probléma a gyári megoldására: a régi doku-t másoljuk be valamelyik védett rendszermappába, onnan a megnyitás sikeres lesz. Így is történt. A dokumentumokról ’mentés másként’ útvonalon a jövő számára - az új DOCX formátumban - másolatot készítettünk. És megjegyeztem, 5-10 év múlva készüljön újabb másolat a kor aktuális formátumában!
Amint látod, Barátom, ez most egy szakmai post, és még nincs vége.
Saját erőforrásaim is segítenek néha. Időközben a következő megoldást ötlöttem ki, ez talán a legjobb. A DOC formátumnál ma már tartósabbnak ígérkezik a PDF, ami inkább tűnik ipari szabványnak. Neve is hordozhatóságra utal: Portable Document Format. Nálam mindig van egy PDFCreator – egy virtuális nyomtató, teljesen ingyen program. Továbbá a szerkesztő programok helyett pusztán olvasásra kényelmes nézegetők is rendelkezésre állnak. A Microsoft Office Word Viewer 2003 – meglepő készséggel – megnyitotta a régi disszertációt, és ha már ezt megteszi, ki is nyomtatja. Mégpedig az 1993-ban alkalmazott összes formázás hibátlan interpretálásával. Nekünk nem volt célunk egyetlen változtatás sem, sőt a jövő időkben is az eredeti disszertáció változatlan megőrzése a cél, amire a PDF a legjobb eszköz. A Microsoft érdeme ebben a megoldásban ambivalens: olvasó programja ugyan jól működik és ingyenes, de az általa kidolgoztt DOC , és az új DOCX formátum felett a PDF nyerésre áll. Utóbbi az Adobe fejlesztése, aki inkább a PhotoShop révén szerzett ismertséget. Kinek nincs a gépén Adobe Reader? És kinek van Microsoft Office Word Viewer…?
Ígérem, nem írok sokszor ilyen rideg bejegyzést. Erre is a miatt került sor, mert ki akartam fejteni: érthetetlen, megbocsáthatatlan, százmilliók által használt termékeknek, a Microsoft programoknak hogyan lehet még mindig ennyi hibája? Ha ezt egy autógyár követné el, pillanatok alatt tönkre tenné a piac. Valami itt nincs rendben!!!
Nem félreérteni! Ezzel a proklamációval nem a Microsoft tönkretételére hívok fel. Tisztelem a céget, a modern technológiai forradalom főszereplője. Hálás vagyok neki, az 1990-es évek elején elsőnek gondoskodott az angol ABC kereteit feszegető kis nemzetek írásának támogatásáról (l. 852-es kódlap ). De programjainak fontos hibaüzenetei igenis legyenek értelmesek!
Uff…
2009. december 18., péntek
Huncut-e a hazugság?
Az emberi kultúra tele van hazugsággal, ferdítéssel, hamissággal, nevezhetitek akárhogy!
Egy félrevezető közlést itt most megszellőztetek.
Hely: Internet, E-mail bejövő üzenetek. Valaki megint küldött egy PPS utónevű körözvényt. Közel 4 megabájt, de a Google simán elbírja. Bizonyára jó pár példányban feltöltötték már előttem is a világhálóra, ezt a példányt ide raktam fel:
http://docs.google.com/present/edit?id=0ASb-5RaPjpo6ZGt4dmpjdF8wZmszNzVmY3c&hl=en
Nem muszáj megnézned az egészet, én csak egy kis részletbe botlottam fel, a hazugság természetét érintve erről akarok a magam módján értekezni. A képsorozat egy kis csillagászat ürügyén a Hubble űrteleszkópot mutatná be. Hallatlanul érdekes, elájul tőle majd mindenki. Elsőnek én sem vettem észre a simlit.
A sorozat közepe táján, hogy kétségünk ne legyen, a szerző ezt írta:
További Hubble-fotók
És már vetíti is a lenyűgöző képeket, melyeket a mi teleszkópunk fényképezett. De vajon tényleg a Hubble fotója ez is?
Nézzük csak! A Hubble a Föld felszínétől 593 km távolságban kering. Ehhez a felvételhez azonban a Hold pályája mögé kellett volna távolodnia, ami ugye – biztosra veszem – nem valószínű. Holdunk egyébként (ki nem tudja?) közel 380 ezer km távolságban kering körülöttünk.
A mi hétköznapjainkhoz mindez annyiban kötődik, hogy nem Gyurcsány Ferenc hazudott, hanem ellenkezőleg, szerintem ő volt az első igazmondó. Rámutatott, hogy sok a hazugság, és ebből elege van! Nekem is…
A Hubble ürügyén egy nagyságrenddel még károsabb is az ámítás. A politikusoktól már megszoktuk, de hogy a tudósok is…?
Fáradhatatlan két (jó három...) olvasómat ezúton tájékoztatom, hogy egy ideig fényképezőgépem komoly technikai problémája kötötte le összes alkotó :-))) figyelmemet...
Egy félrevezető közlést itt most megszellőztetek.
Hely: Internet, E-mail bejövő üzenetek. Valaki megint küldött egy PPS utónevű körözvényt. Közel 4 megabájt, de a Google simán elbírja. Bizonyára jó pár példányban feltöltötték már előttem is a világhálóra, ezt a példányt ide raktam fel:
http://docs.google.com/present/edit?id=0ASb-5RaPjpo6ZGt4dmpjdF8wZmszNzVmY3c&hl=en
Nem muszáj megnézned az egészet, én csak egy kis részletbe botlottam fel, a hazugság természetét érintve erről akarok a magam módján értekezni. A képsorozat egy kis csillagászat ürügyén a Hubble űrteleszkópot mutatná be. Hallatlanul érdekes, elájul tőle majd mindenki. Elsőnek én sem vettem észre a simlit.
A sorozat közepe táján, hogy kétségünk ne legyen, a szerző ezt írta:
További Hubble-fotók
És már vetíti is a lenyűgöző képeket, melyeket a mi teleszkópunk fényképezett. De vajon tényleg a Hubble fotója ez is?
Nézzük csak! A Hubble a Föld felszínétől 593 km távolságban kering. Ehhez a felvételhez azonban a Hold pályája mögé kellett volna távolodnia, ami ugye – biztosra veszem – nem valószínű. Holdunk egyébként (ki nem tudja?) közel 380 ezer km távolságban kering körülöttünk.
A mi hétköznapjainkhoz mindez annyiban kötődik, hogy nem Gyurcsány Ferenc hazudott, hanem ellenkezőleg, szerintem ő volt az első igazmondó. Rámutatott, hogy sok a hazugság, és ebből elege van! Nekem is…
A Hubble ürügyén egy nagyságrenddel még károsabb is az ámítás. A politikusoktól már megszoktuk, de hogy a tudósok is…?
Fáradhatatlan két (jó három...) olvasómat ezúton tájékoztatom, hogy egy ideig fényképezőgépem komoly technikai problémája kötötte le összes alkotó :-))) figyelmemet...
2009. december 5., szombat
Mikulás 2009
Ma este korán megérkezett hozzánk a Mikulás. Ketten is jöttek.
A kisebbik igazolványképét beszkenneltem...
Remélem mindehová odaérnek, ahol várják őket.
A kisebbik igazolványképét beszkenneltem...
Remélem mindehová odaérnek, ahol várják őket.
2009. december 4., péntek
Kiss György emlékére
Hangot adnék itt Kiss György emlékének – tegnap a pécsi temetőben búcsúztunk el tőle. Hálám vitt el ide, melynek gyökerei érdekesek lehetnek. A korról szólnak.
Az öreg adott nekünk lakást, megélhetést. Népszerű ember volt, KIS GYURKÁNAK hívta mindenki. Az ő igazgatósága idején házasodtam, voltaképpen benősültem a vízügybe. Azért vett oda engem, mert a cseh nyelvben jártas voltam. Tervei voltak intézménye nemzetközi kapcsolatai bővítésére, és bár itt a Dél-Dunántúlon közelében sem voltunk Csehszlovákiának, neki ilyen csekélység soha nem számított. Érkezett is egyszer egy busznyi szlovák vízügyes vendég Pécsre. Azokban az időkben a hazai intézményeknél bőven volt pénz ilyesféle vendégeskedésekre is. Természetesen az első, hogy szép városunkat bemutatjuk a vendégeknek. Én voltam a tolmács. A VIZIG rendelkezett minden területen szakértőkkel. KIS GYURKA idegenforgalmi szakembert is tartott gárdájában, ő jogász volt egyébként. Ez a dr. B. Imre vezette a sétát a vendégekkel. A Széchenyi téren a dzsámiban jártunk, ott Imre éppen az nevezetesség építészeti értékeit ecsetelte. A szamárhát íves ablakokról szólóan én tudásom határának túloldalára kerültem hirtelen, de sebaj! Szamár = osel, hát = záda, ív = oblouk. Ekkor előlépett a vendégek közül egy ember, hogy hagyjam csak, a társaság fele magyarul ért, a többiek pedig szlovákok. Nagyon finoman értésemre adták, hogy felesleges erőlködnöm, mire én megkönnyebbüléssel kihátráltam szerepemből… Ma már csak mosolygok ezen.
Akkoriban a magyar munkaadók egészen más személyzeti politikát folytattak. KIS GYURKA intézményénél szép számmal házaspárok dolgoztak, ami az igazgatóság stabilitásának egyik tényezője volt. Feleségemmel ma is úgy emlékszünk vissza erre a korabeli VIZIG-re, mint egy nagy családra. Tizenkét vízügyes családdal együtt a Bárány utcai szolgálati lakásban szép éveket éltünk.
Éghajlatunk akkor a ’hét szűk esztendő’ előtti bővizes korszak jelenségeit mutatta, egymást érték a nagy árvizek. A védekezésekben párszor magam is részt vettem, és láttam, hogy a szervezet a fontos posztokra egytől egyig rátermett embereket tudott kiállítani.
KIS GYURKA idején a térségben jelentős mesterséges tavak épültek, köztük az Orfűi-tó. Partján a vízügyi üdülő kikötőjében flottányi Kalóz vitorlás hajó díszelgett. A hetvenes évek első felében nyaranta vitorlás bajnokságokban magam is versenyeztem – igaz, csak mancsaft rangra vittem. Ez a plakett már az őt követő évre datálódott; távozásával a VIZIG szociális értékei, köztük a vitorlázás, fokozatosan megszűntek.
Aki a hatvanas években igazgató volt Magyarországon, nehezen kerülhette meg a pártot. KIS GYURKÁNAK sikerült, nem lépett be. Hogyan csinálta, én azt nem tudom.
Mai nosztalgikus soraim végén lejegyzem, hogy jóérzéssel tölt el: Kis György igazgató keresésre a Google első találata méltó az öreg személyéhez.
http://www.mmk.hu/hir/article/31/paulay-tama-1.html?no_cache=1&cHash=2981d9131f
Rengeteg ilyen nevű ember található a világhálón, a sorban most a Magyar Mérnöki Kamara jóvoltából mégis első a mi KIS GYURKÁNK.
Kiss György (1924-2009)
aranydiplomás mérnök
ny. vízügyi igazgató.
Isten nyugosztalja!
Az öreg adott nekünk lakást, megélhetést. Népszerű ember volt, KIS GYURKÁNAK hívta mindenki. Az ő igazgatósága idején házasodtam, voltaképpen benősültem a vízügybe. Azért vett oda engem, mert a cseh nyelvben jártas voltam. Tervei voltak intézménye nemzetközi kapcsolatai bővítésére, és bár itt a Dél-Dunántúlon közelében sem voltunk Csehszlovákiának, neki ilyen csekélység soha nem számított. Érkezett is egyszer egy busznyi szlovák vízügyes vendég Pécsre. Azokban az időkben a hazai intézményeknél bőven volt pénz ilyesféle vendégeskedésekre is. Természetesen az első, hogy szép városunkat bemutatjuk a vendégeknek. Én voltam a tolmács. A VIZIG rendelkezett minden területen szakértőkkel. KIS GYURKA idegenforgalmi szakembert is tartott gárdájában, ő jogász volt egyébként. Ez a dr. B. Imre vezette a sétát a vendégekkel. A Széchenyi téren a dzsámiban jártunk, ott Imre éppen az nevezetesség építészeti értékeit ecsetelte. A szamárhát íves ablakokról szólóan én tudásom határának túloldalára kerültem hirtelen, de sebaj! Szamár = osel, hát = záda, ív = oblouk. Ekkor előlépett a vendégek közül egy ember, hogy hagyjam csak, a társaság fele magyarul ért, a többiek pedig szlovákok. Nagyon finoman értésemre adták, hogy felesleges erőlködnöm, mire én megkönnyebbüléssel kihátráltam szerepemből… Ma már csak mosolygok ezen.
Akkoriban a magyar munkaadók egészen más személyzeti politikát folytattak. KIS GYURKA intézményénél szép számmal házaspárok dolgoztak, ami az igazgatóság stabilitásának egyik tényezője volt. Feleségemmel ma is úgy emlékszünk vissza erre a korabeli VIZIG-re, mint egy nagy családra. Tizenkét vízügyes családdal együtt a Bárány utcai szolgálati lakásban szép éveket éltünk.
Éghajlatunk akkor a ’hét szűk esztendő’ előtti bővizes korszak jelenségeit mutatta, egymást érték a nagy árvizek. A védekezésekben párszor magam is részt vettem, és láttam, hogy a szervezet a fontos posztokra egytől egyig rátermett embereket tudott kiállítani.
KIS GYURKA idején a térségben jelentős mesterséges tavak épültek, köztük az Orfűi-tó. Partján a vízügyi üdülő kikötőjében flottányi Kalóz vitorlás hajó díszelgett. A hetvenes évek első felében nyaranta vitorlás bajnokságokban magam is versenyeztem – igaz, csak mancsaft rangra vittem. Ez a plakett már az őt követő évre datálódott; távozásával a VIZIG szociális értékei, köztük a vitorlázás, fokozatosan megszűntek.
Aki a hatvanas években igazgató volt Magyarországon, nehezen kerülhette meg a pártot. KIS GYURKÁNAK sikerült, nem lépett be. Hogyan csinálta, én azt nem tudom.
Mai nosztalgikus soraim végén lejegyzem, hogy jóérzéssel tölt el: Kis György igazgató keresésre a Google első találata méltó az öreg személyéhez.
http://www.mmk.hu/hir/article/31/paulay-tama-1.html?no_cache=1&cHash=2981d9131f
Rengeteg ilyen nevű ember található a világhálón, a sorban most a Magyar Mérnöki Kamara jóvoltából mégis első a mi KIS GYURKÁNK.
Kiss György (1924-2009)
aranydiplomás mérnök
ny. vízügyi igazgató.
Isten nyugosztalja!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
.jpg)



